Június 11. Csütörtök

Elnézést, de nincs ékezet, és bár az Alt kódokat tudom, de 20 percet adnak 1 euróért, így nem bűvészkedem. (Az eredeti blogra vonatkozik ez a mondat, azóta az ékezetek javítva lettek.)

6 órától nesz volt, így én is felébredtem. Este már javarészt összepakoltam, így gyorsan tudtam indulni 7 órakor. Az első lépések nehezen mentek. A vállam se felejtett. Aztán hamar belejöttem, csak az első szakasz lejtős, köves volt, ami nehezemre esett.

Hamar Puente la Reina-ba értem, de meg nem álltam, átkeltem a királynő hídján és menetem tovább. Útvonal-elterelés következett autópálya építés miatt, de minden jól volt jelezve. Maneruba értem, ahol többen hasonlóan gondolkodtak mint én: bakancslevételes pihenést ajándékoztak maguknak. Én nem sokkal korábban reggeliztem meg.

Maneru után már látni lehetett Ciraqui épületeit. Itt egy kis vegyesbolt előtt tartottam pihenőt, pótoltam a folyadékot egy jó narancs-dzsúzzal. Ciraqui után mezőn és szőlőskertek között vitt az út, majd a Salado folyót is átszeltük, kerülgettük az autópályát is. Lorca főterén kút, padok, játszótér, szusszanás az utolsó előtti szakasz előtt. Villatuerta 14. századi temploma nyitva volt, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték, de ők nem ilyen szépen mondják, csak: Assunción.

Innen az út a San Miguel remeteség mellett vitt el, és bár már nem volt messze, mégis hosszúnak tűnt Estella-ig az út. Az utolsó méterek igen nehezen mentek a betonon. Baszk falfirkák hirdették, hogy nem Spanyolországban vagyok, hanem Baszkföldön.

Estella-ban az önkormányzati szállást választottam, ez volt legközelebb. Pihenés után sétáltam, misén voltam, éppen Jézus Szíve kilencedet is tartottak. Majd beültem egy bárba és kipróbáltam a menu peregrino-t. Majdnem szégyenben maradtam, akkora adagot hoztak: spagetti, sült csibecomb sült krumplival és persze hozza fél liter vino tinto. Megembereltem magam, így panasz nem lehet. Ezután könnyen ment az elalvás.

A mai napon 25 km-t tettem meg.