Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt! Dicsérjük és magasztaljuk mindörökké!

Június 12. Péntek

Június 12. Péntek

Korán ébredtek a szobatársak (16-an voltunk), de én kitartóan ágyban maradtam fél 7-ig. Aztán összecihelődtem. Közös reggeli volt, majd 7-kor indulás.

Már messziről láttam az Irache-i kolostort, ami 1985 óta lakatlan. Azonban a szerzetesek emléke él, hiszen borkút van: két csap, az egyikből víz folyik, a másikból vörös bor. Az út könnyű volt Azqueta-ig, főleg aszkéták számára, de utána is jól járható szakaszok jöttek. Villamayor de Monjardín előtt egy középkori kút került utamba. A településen a Szent András templomba betértem, kicsúszott a számon egy ubi caritas...

Ezután jött a nap neheze. Egyre melegebb volt, másrészt eddig településről-településre vándoroltam, kisebb célokat tűzve magam elé. Jó volt mindig célba érni, megnyugodni. De most egy 12 km-es szakasz jött, ahol se árnyék, se forrás, se település. Tűrni kellett a monotóniát. Los Arcosba érkeztem. Mivel nem oly rég pihentem, itt nem álltam meg csak vízvételre. Gondoltam, majd a következő árnyékos helyen pihenek, szellőztetek. Ám az nem jött. Ismétlődött a tapasztalat. Egy alacsony fa tövében tudtam lekucorodni, hogy bekenjem magam, és kicsit pihenjek a vég előtt.

Már messziről látszott Sansol varosa és temploma, mint a Mennyei Jeruzsálem. Annyira vágytam rá. Az utolsó kilométer aszfalt volt, tikkasztó. Beérve másokkal is találkoztam. Innen elvileg mar csak negyed órára van a mai kitűzött végcél: Torres del Rio. Bár maradásra csábítottak a biztos szállások, tovább indultam. Kicsit lelombozó volt, hogy ilyen közel van egy másik falu, és nem látszik, a visszafordulás is eszembe jutott.

Egy csetlő-botló lány ment előttem. Kis idő múlva tényleg előbújtak a település nyomai. Ahogy közelebb értünk, a lány megkérdezte: „Is it Torres de Something?” Válaszoltam: „Yes. I hope.” És leelőztem. Ekkor látta meg a nemzeti színeket a zsákomon. Ő is magyar volt, napok óta nem beszélt senkivel magyarul, csak angolul. Együtt értünk a szállásra. Ott a szokásos: tisztálkodás, szieszta, ima, és most internet.

Hogy mit hoz az este, nem tudom, mert mise nincs. Éppen mellettem valaki a konyhában főz, nagyon jó illatok vannak. Talán újra zarándok menü lesz városnézéssel egybekötve.

Mai táv: 29,5 km.

Imaszándékok - A Pápa Imavilághálója (Imaapostolság)

Evangelizációs: Misszionárius tanítványokért
Imádkozzunk, hogy minden megkeresztelt ember részesévé váljon az evangelizációnak, készen álljon a misszióra azáltal, hogy tanúságtevő módon éli az Evangéliumot.