Június 13. Szombat

Nyolcan aludtunk 1 szobában, egyszerre ébredtünk, egy is volt a célunk: Logroño, La Rioja fővárosa. 7 előtt indultunk, külön-külön, mégis a nap folyamán sorra összetalálkoztunk.

Nem sokkal a falu után hihetetlen meredek szakasz gyötört meg, meg tábla is jelezte a nagy lejtőt (10%), ami egy kicsit muris volt. Viana volt az első település, ami útba esett, 11 km-t kellett addig menni, víz és árnyék híján. Híres város, hercegség központja, a spanyol trónörökös még ma is Viana hercege. Szép a városháza és a vele szemben levő Nagyboldogasszony templom is. Itt van eltemetve Cesare Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa fia. Ezt persze az útikönyvnek ki kellett emelnie. Az egykori virágkor azonban ma mar a múlté.

Viana után jó darabot kellett aszfalton menni. Igen kellemes pihenőhelyet adott Mária, egy kis kápolnánál (Virgen de las Cuevas). Néhány kilométerrel később Navarra tartományból La Rioja tartományba léptem át. Egyelőre nem volt túl nagy a lelkesedésem, mert a főváros, Logroño, bizony már messziről is csak aszfalton közelíthető meg. Azonban a város határában jóleső érzés volt Doña Felica lányától elfogadni a pecsétet a credencial-ba. Felica néni 92 esztendős koráig fogadta itt a zarándokokat. Halála után lánya teszi ezt. Itt tudtam végre beszerezni a hőn áhított kagylót is.

A városban várni kellett még a szállás kinyitásara, miközben egy hangos felvonulásnak lehettünk tanúi. Szent Barnabás ünnepe kapcsán több méteres babákkal, zeneszóval mentek végig a városon. Szombat lévén egyfolytában esküvő volt a mellettünk levő templomban. Egy-két ötletet ellestem. Estére misére mentünk, Úrnapja előestéje volt, a misén nyolcan voltunk. Bizonyára a helybeliek ilyenkor inkább a másnapi körmenetes misét választják.

A táv: 20,5 km.