Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt! Dicsérjük és magasztaljuk mindörökké!

Június 16. Kedd

Június 16. Kedd

Nem aludtam túl jól. Földön levő matracok nekem túl kemények voltak. Reggel 6 órától közös reggeli volt, 7:15-kor indultam. Egész nap borús, ködös, esőre álló idő volt. Majdnem fáztam. Szinte végig az országút mellett vagy közelében vitt az út. Castilla y León tartományba értünk át, hátrahagyva a szőlőkkel kedves La Rioja-t. Itt jobbára gabona volt mindenfele. Bor és kenyér. Alapvető dolgok.

Apró falvak jöttek sorba, a legnagyobb sem volt 150 főnél nagyobb. Belorado városa volt a maga 2000 lakosával a kiemelkedő. Egész nap az az érzésem volt, hogy ünnep van, annyira kihalt volt minden. Teljesen egyedül haladtam később is, hasonló apró, lepukkant településeket érintve. Ha filmrendező lennék, itt lehetne forgatni, díszlet sem kell. Talán csak egy valami tartja ezeket a picurka falvakat életben hosszú évek óta: a camino. Mindegyikben működik ugyanis zarándokszállás.

A cél Villafranca Montes de Oca volt, ahol régen is megpihentek a vándorok a hegyen és erdőben való átkelés előtt. Akkor még rablóktól, banditáktól kellett tartaniuk, ma ez a veszély nem fenyeget. 3 óra előtt kicsivel értem be, ismerősök már vártak, mások csak később érkeztek. Itt nincs mise. Bevásárlás közben leszakadt az ég, csak úgy ömlött az eső. Talán így holnap ettől nem kell tartanunk.

Két ének határozta meg a napomat: „Indulj és menj, hirdesd szavam”. Ezzel vágtam neki az utolsó 5 km-nek. Hihetetlen erőt adott. A másik pedig a megérkezés örömet tolmácsolta: „Gloria, gloria, in excelsis Deo...”

Táv: 28,3 km

Imaszándékok - A Pápa Imavilághálója (Imaapostolság)

A szerzetesnővérekért és a megszentelt életet élő nőkért
Imádkozzunk a szerzetesnővérekért és a megszentelt élet más formáját élő nőkért, hálát adva küldetésükért és bátorságukért, hogy folyamatosan új válaszokat találjanak a mai ember előtt álló kihívásokra.