Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt! Dicsérjük és magasztaljuk mindörökké!

Siklósi Szentháromság Plébániatemplom

templom_04_0.jpgSiklós Baranya megye déli részén fekszik, a Tenkes hegy lábánál. A települést már ősidők­től fogva lakták, a rómaiak is megtelepedtek és erődöt (castrum) emeltek a várhegyen. A honfog­lalás után a Kán nembeli Soklyosi (Siklósi) család birtokolta a várat 900–1387-ig. Ők alapították a várhegy délke­leti csücskében álló középkori templomot, melynek védőszentje Szent Anna volt. Fenntartását a karin­ges ágostonos kanonokokra bízták.

A templomról a legkorábbi írásos emlék 1333-ból származik. Később minden bizonnyal statikai problémák miatt az ere­deti szentélyboltozatot lebontották, és a két zárókő újrafelhasználásával valamint díszes konzolok falba építésével a szentélyt újra beboltozták. Az átépítés már a Gara család idejében történt. A szentély feltá­rása során egy páncélos alakot ábrázoló felirat nél­küli vörös márvány sírkőre bukkantak. A rajta lát­ható címer alapján Gara I. Miklós nádor (†1386) sír­emléke lehetett. Fia, Gara II. Miklós idehozatta apja pompás sírkövét, és az oltár előtt helyeztette el.

Az 1410-es években a konstanzi zsinat idején vagy közvetlenül utána a szentély teljes fal­felületét olasz mesterek falképekkel díszí­tették. A képek tematikáját Gara II. Miklós nádor megbízásából az ágostonos kolostor házfőnöke ha­tározta meg. A freskók Szent Ágoston tanításának leglényegesebb tételeit jelenítik meg. Az oltár felett a Maiestas Domini, a fenséges Krisztus emeli magas­ba az Élet könyvét, hangsúlyozva, hogy Ő minden lét és megismerés forrása (csak kis töredék látható).

Szentély mennyezet freskóiA három keleti boltozati süvegen négy ószövetségi próféta és a két nagy templomépítő király, Salamon és Dávid tekintenek ránk a karéjos keretbe foglalt mellképekről. Ezt követően kapott helyet Szent Anna a templom illetve Gara II. Miklós feleségének, Cillei Anna donátor asszony védőszentjének ábrá­zolása. Jézus nagyanyjának a kultusza keletről ter­jedt el a XIII. században egész Európában, különö­sen a ferencesek, ágostonosok, karmeliták és a ben­cések körében. A siklósi Szent Anna harmadmagával képen a bizánci Nikopoia-típusú, frontális Mári­a-ábrázoláshoz hasonlóan jelenik meg fél alakban. Anna átöleli Máriát, aki karján tartja az anyához si­muló gyermek Jézust. Két oldalt a Gara és Cillei csa­lád címerpajzsa a freskókat készíttető Miklós nádor és feleségének szerepét hangsúlyozza.

Szent Anna képe mellett kétoldalt a négy nyu­gati egyházatya: Szent Ágoston, Szent Amb­rus, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos fél­alakos képe jelenik meg. E két boltsüvegen a zárókő közelében a Nap és Hold emberarccal és sugarakkal övezve tűnik fel az aranycsillagos égen, ami a kozmoszra, valamint az Ó- és Újszövetség egységére utal. Az oldalfalakon a főhelyen az oltár mögött a kelti napfényt bebocsátó mérműves gótikus ablakok között két sorban egymás felett a tizenkét apostol alakja kapott helyet. A szentélyben valamivel több mint 400 négyzetméternyi felületen találhatunk középkori festett töredékeket. A déli fal sekrestyébe vezető, középkori eredetű ajtaja mellett ívsorral záródó ülőfülke mélyed a falba. A három mezőre osztott hátfal közepén Szent Ágoston püspök, tőle jobbra és balra Szent István és Szent Lőrinc diakónusok láthatók.

Szószék 1755-bőlA török hódoltság korában a templomot nem eredeti rendeltetésének megfelelően hasz­nálták. A török uralom után 1687-ben Bosz­niából, a Szent Lászlóról elnevezett rendtartomány­ból ferences szerzetesek érkeztek és telepedtek meg Siklóson. Ők látták el az itteni hívek lelki gon­dozását. A romos épületet teljesen átalakították. A szentély északi falán nagyméretű ablakot nyitottak, padlója alá a XVIII. században kriptát építettek. Fel­tételezhetően itt vannak eltemetve az 1704. márci­us 24–25-én, az ún. rácdúlás során kivégzett szerze­tes mártír papok.

A hajó észak-nyugati sarkában álló tornyot 1751–1755 között emelték. Az oldalká­polnát szintén ebben a korban építették. A temp­lomban ekkor a mainál jóval több oltár állt. A legér­tékesebb a barokk főoltár volt, ami a gótikus fres­kók megtalálása után nem lett újraállítva, egyedül a főoltárkép látható a mellékkápolnában. A ma is lát­ható mellékoltárok is ebből az időszakból származ­nak: Szent Antal oltár (1753), Szent Ferenc oltár (1760), a tizennégy segítő szent oltára az oldalká­polnában (1751). A szószék 1755-ben készült, az or­gonát a híres pécsi orgonaépítő manufaktúra, Angster József és fia készítette 1891-ben. Az oldal­kápolnában látható ún. kegyúri pad, melyet a sikló­si vár utolsó birtokosa gróf Benyovszky Móric főis­pán készíttetett a maga és családja számára 1921-ben.

A XVIII. századi, valamint az 1931-ben elvég­zett nagyobb javítások, átépítések a közép­kori freskók részleges pusztulását eredmé­nyezték. A lemeszelt freskókat 1985-ben falkutatá­sok alkalmával fedezték fel, a feltárás kisebb meg­szakításokkal 1995-ig tartott. Ennek eredménye­képpen templomunkban Magyarország ma ismert gótikus falképei közül a legjelentősebbek láthatók.

A templomról a galériában további képek tekinthetők meg.

Összeállította: Haraszti Attila