Siklósi Szentháromság Plébániatemplom
Siklós Baranya megye déli részén fekszik, a Tenkes hegy lábánál. A települést már ősidőktől fogva lakták, a rómaiak is megtelepedtek és erődöt (castrum) emeltek a várhegyen. A honfoglalás után a Kán nembeli Soklyosi (Siklósi) család birtokolta a várat 900–1387-ig. Ők alapították a várhegy délkeleti csücskében álló középkori templomot, melynek védőszentje Szent Anna volt. Fenntartását a karinges ágostonos kanonokokra bízták.
A templomról a legkorábbi írásos emlék 1333-ból származik. Később minden bizonnyal statikai problémák miatt az eredeti szentélyboltozatot lebontották, és a két zárókő újrafelhasználásával valamint díszes konzolok falba építésével a szentélyt újra beboltozták. Az átépítés már a Gara család idejében történt. A szentély feltárása során egy páncélos alakot ábrázoló felirat nélküli vörös márvány sírkőre bukkantak. A rajta látható címer alapján Gara I. Miklós nádor (†1386) síremléke lehetett. Fia, Gara II. Miklós idehozatta apja pompás sírkövét, és az oltár előtt helyeztette el.
Az 1410-es években a konstanzi zsinat idején vagy közvetlenül utána a szentély teljes falfelületét olasz mesterek falképekkel díszítették. A képek tematikáját Gara II. Miklós nádor megbízásából az ágostonos kolostor házfőnöke határozta meg. A freskók Szent Ágoston tanításának leglényegesebb tételeit jelenítik meg. Az oltár felett a Maiestas Domini, a fenséges Krisztus emeli magasba az Élet könyvét, hangsúlyozva, hogy Ő minden lét és megismerés forrása (csak kis töredék látható).
A három keleti boltozati süvegen négy ószövetségi próféta és a két nagy templomépítő király, Salamon és Dávid tekintenek ránk a karéjos keretbe foglalt mellképekről. Ezt követően kapott helyet Szent Anna a templom illetve Gara II. Miklós feleségének, Cillei Anna donátor asszony védőszentjének ábrázolása. Jézus nagyanyjának a kultusza keletről terjedt el a XIII. században egész Európában, különösen a ferencesek, ágostonosok, karmeliták és a bencések körében. A siklósi Szent Anna harmadmagával képen a bizánci Nikopoia-típusú, frontális Mária-ábrázoláshoz hasonlóan jelenik meg fél alakban. Anna átöleli Máriát, aki karján tartja az anyához simuló gyermek Jézust. Két oldalt a Gara és Cillei család címerpajzsa a freskókat készíttető Miklós nádor és feleségének szerepét hangsúlyozza.
Szent Anna képe mellett kétoldalt a négy nyugati egyházatya: Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos félalakos képe jelenik meg. E két boltsüvegen a zárókő közelében a Nap és Hold emberarccal és sugarakkal övezve tűnik fel az aranycsillagos égen, ami a kozmoszra, valamint az Ó- és Újszövetség egységére utal. Az oldalfalakon a főhelyen az oltár mögött a kelti napfényt bebocsátó mérműves gótikus ablakok között két sorban egymás felett a tizenkét apostol alakja kapott helyet. A szentélyben valamivel több mint 400 négyzetméternyi felületen találhatunk középkori festett töredékeket. A déli fal sekrestyébe vezető, középkori eredetű ajtaja mellett ívsorral záródó ülőfülke mélyed a falba. A három mezőre osztott hátfal közepén Szent Ágoston püspök, tőle jobbra és balra Szent István és Szent Lőrinc diakónusok láthatók.
A török hódoltság korában a templomot nem eredeti rendeltetésének megfelelően használták. A török uralom után 1687-ben Boszniából, a Szent Lászlóról elnevezett rendtartományból ferences szerzetesek érkeztek és telepedtek meg Siklóson. Ők látták el az itteni hívek lelki gondozását. A romos épületet teljesen átalakították. A szentély északi falán nagyméretű ablakot nyitottak, padlója alá a XVIII. században kriptát építettek. Feltételezhetően itt vannak eltemetve az 1704. március 24–25-én, az ún. rácdúlás során kivégzett szerzetes mártír papok.
A hajó észak-nyugati sarkában álló tornyot 1751–1755 között emelték. Az oldalkápolnát szintén ebben a korban építették. A templomban ekkor a mainál jóval több oltár állt. A legértékesebb a barokk főoltár volt, ami a gótikus freskók megtalálása után nem lett újraállítva, egyedül a főoltárkép látható a mellékkápolnában. A ma is látható mellékoltárok is ebből az időszakból származnak: Szent Antal oltár (1753), Szent Ferenc oltár (1760), a tizennégy segítő szent oltára az oldalkápolnában (1751). A szószék 1755-ben készült, az orgonát a híres pécsi orgonaépítő manufaktúra, Angster József és fia készítette 1891-ben. Az oldalkápolnában látható ún. kegyúri pad, melyet a siklósi vár utolsó birtokosa gróf Benyovszky Móric főispán készíttetett a maga és családja számára 1921-ben.
A XVIII. századi, valamint az 1931-ben elvégzett nagyobb javítások, átépítések a középkori freskók részleges pusztulását eredményezték. A lemeszelt freskókat 1985-ben falkutatások alkalmával fedezték fel, a feltárás kisebb megszakításokkal 1995-ig tartott. Ennek eredményeképpen templomunkban Magyarország ma ismert gótikus falképei közül a legjelentősebbek láthatók.
A templomról a galériában további képek tekinthetők meg.
Összeállította: Haraszti Attila
Imaszándékok - A Pápa Imavilághálója (Imaapostolság)
A szerzetesnővérekért és a megszentelt életet élő nőkért
Imádkozzunk a szerzetesnővérekért és a megszentelt élet más formáját élő nőkért, hálát adva küldetésükért és bátorságukért, hogy folyamatosan új válaszokat találjanak a mai ember előtt álló kihívásokra.
Magyar Kurír
- Mai evangélium – 2024. december 8., advent 2. vasárnapja
- Ferenc pápa homíliája az új bíborosoknak: Versengés nélkül az egységet építsétek!
- Ferenc pápa: A Notre-Dame újjászületése a franciaországi egyház megújulásának jele
- A HÉT VERSE – Szent Ambrus: Népek megváltó Istene…
- A „Jó, hogy vagy!” Életvédők Szövetsége létrejöttének első évfordulóját ünnepelték Budapesten