Magyar Kurír

Lackfi János versét olvashatják az alábbiakban.

A hazai művészettörténész-hivatás szerény, ámde annál jelentősebb, ma is rendkívül aktív képviselője, Prokopp Mária – akit 2020-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel ismertek el – a nemzeti ünnepen, március 15-én Széchenyi-díjat kapott.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 28,8–15

Patsch Ferenc jezsuita szerzetes, pap a Pápai Gergely Egyetem fundamentális teológia tanszékének vezetője. Hivatásáról, jezsuita identitásáról, Rómáról, a filozófiáról, a biztonságról és a bizonytalanságról, húsvét titkáról kérdeztük.

Száz év – tíz vers. Pilinszky János születésének centenáriumára készülünk. Tíz vershez közelítve keressük az életmű sarokköveit. A harmadik vers, melyhez közelebb lépünk, az Ismerem című, kötetbe nem sorolt vers, mely a Vigilia 1972. decemberi számában jelent meg. Kulcsszava, mely alapfogalma a Pilinszky-életműnek: a hit.

A meghatározó német protestáns közeg ellenére a lutheránus gyökerű Richard Wagner egész életében vonzódott Itáliához, Dél- Európához, művei tanúsága szerint a germán legendáriumon túl leginkább a Mediterráneum katolikus kultúrköréhez. Mindez korai témaválasztásaiban, végül hattyúdalában, a hosszú éveken át előkészített, lassan kiforró Parsifalban egyértelműen megmutatkozott.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét mutatott be április 4-én délelőtt az esztergomi bazilikában. A húsvéti szentmisét a főpásztor sine populo (hívek jelenléte nélkül) celebrálta.

A Vigilia ez évi negyedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Nagyszombat némaságának a feltámadás örömhírével megtelt húsvéti vigília szertartása vet véget. S bár a járvány miatt nép nélkül vagy kevés hívő jelenlétében tartották meg a szertartásokat, Jézus feltámadásának öröme bejárta a templomokat és a közvetítések révén az otthonokat is. Az április 3-i szertartásokról az egyházmegyék beszámolói alapján tudósítunk.

„Jézus szerette Jeruzsálemet. A templom is kedves volt neki: Atyjának a háza, melyért buzgóság emésztette (vö Lk 2,49), ahogy már tizenkét éves korában megvallotta.” Vértesaljai László SJ, a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének vezetője írását olvashatják.

Kozma Imre OH, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke húsvéti üzenetét olvashatják.

A Szentatya húsvétvasárnap, április 4-én délben, a Szent Péter-bazilikában szűk körben bemutatott ünnepi szentmiséje után hagyományos módon ünnepi üzenetet intézett a katolikus hívekhez és minden jószándékú emberhez, majd megáldotta Róma városát és a világot.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Nagy Bálint jezsuita szerzetes, a Sodrás utcai Xavéri Szent Ferenc rendház elöljárója, a magyar provincia hivatásgondozója, elmélkedéseivel segített a nagyböjt idején készülni a megváltás titkának befogadására. Húsvéti, záró elmélkedését adjuk közre.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Áprilisban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 16,1–7

A pannonhalmi bencések idén határon túli magyar testvéreiket kértek fel, hogy osszák meg gondolataikat a szent három nap kapcsán.

Idén is, akárcsak 2020-ban, április 3-án, nagyszombaton 17 órától a torinói főegyházmegye lehetőséget nyújt a lepel virtuális szemlélésére, amelybe a világ minden tájáról be lehet kapcsolódni Cesare Nosiglia torinói érsek, a Szent Lepel őrének imája kíséretében.

Húsvét – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 24,13–35)