Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt! Dicsérjük és magasztaljuk mindörökké!

Blogok

Június 19. Péntek

Szomorkás időben hagytam el Burgos-t. Úgy tűnt, hogy talán még esni is fog. Ezen a napon az otthoni zarándokokkal lelki egységben akartam lenni, hiszen a holnapi szentelésre mindig péntek este indulunk. Ezen a napon én itt a püspökünkért zarándokoltam.

Jézus Szíve ünnepe volt, a keresztre feszítés jelenete volt előttem a jobb latorral. Elkísért ez a kép utamon: „Jézus, majd gondolj rám, ha a te országod eljön”.

Június 18. Csütörtök

De meg milyen jó volt! Modern, kényelmes zarándokszállás. Jól megpihentem. Társaim, akiket tegnap elhagytam, meg se tudtak állni Burgos-ig, így ha velük tartok, a 40 km nem lett volna éppen pihenés.

7:15 körül tudtam indulni. Nem vártam meg az este megismert kanadai lány és osztrák fiú párt. Egyik németül nem beszél, másik angolul. De azért valahogy boldogulnak. Rögtön hegynek fel vitt az út. Ahogy sejtem, ősember barátunk nem erre szokott sétálni. Köves, meredek út volt, úgy kb. 3/4 órán keresztül.

Június 17. Szerda

„Ki korán kel, aranyat lel” - tartja a mondás. Mára rájöttem, hogy napok óta aranybányászokkal osztom meg az éjszakai pihenés óráit. Úgy elillannak reggel korán, mintha muszáj volna műszakba menni. Magam csak 7:15-kor indultam el. Mára rövidebb utat terveztem, hogy a bokáimat pihentessem, másrészt, holnap Burgos-ban gondoltam megszállni, így az addig visszalevő kb. 40 km-t valahogy el kellett osztani.

Június 16. Kedd

Nem aludtam túl jól. Földön levő matracok nekem túl kemények voltak. Reggel 6 órától közös reggeli volt, 7:15-kor indultam. Egész nap borús, ködös, esőre álló idő volt. Majdnem fáztam. Szinte végig az országút mellett vagy közelében vitt az út. Castilla y León tartományba értünk át, hátrahagyva a szőlőkkel kedves La Rioja-t. Itt jobbára gabona volt mindenfele. Bor és kenyér. Alapvető dolgok.

Június 15. Hétfő

Esővel feküdtünk, esővel keltünk. 7 óra körül tudtam útnak indulni. Az első óra széles úton vitt szinte emelkedő nélkül. Azofra volt az első település, ahol a bárban a többiek már előkészítettek a helyet. Kicsit később láttam a zarándokok keresztjét, mely a 16. század óta köszönti az elhaladókat. Az esős idő miatt nem sokat tudtam fényképezni. Odahaza nem is lehetett volna a hasonló utakon menni, itt azért még küszködve igen. A vörös sár ragadt ránk. Az esőköpeny alatt vizesebbek lettünk mint azon kívül.